Első fejezet

Zayn Javaad Malik
2013.05.18

- Bazd meg Shay!-szitkozódtam halkan, a cigit félredobva - Nem lehetsz ekkora balfasz! Csak rakd le azt a kurva bombát és húzzunk innen!

-Jól van már Mr. Mindenfaszságonkibukok Malik. Ne hisztizz úgy, mint egy kislány!

Szóra se méltattam, csak vetettem rá egy lesújtó pillantást.
- Egyébként is. Hol vannak Niallék? Mar egy órája itt kéne lenniük. - Honnet tudjam? Nyilván elmentek drogot szerezni.-húzta meg a vállát flegmán. Megforgattam a szemem és tárcsáztam Harryt. - Hol a picsában vagytok? Már egy órája itt kéne lennetek!

- Nyugi tesó!-röhögött - Nem sokára ott vagyunk - mondta gyorsan, és mar ki is nyomta a telefont, mielőtt még bármit is kérdezhettem volna. Feltűnés nélkül sétáltam arrébb az utcából Shayyel. Még csak az kéne, hogy elkapjanak minket. A park felé vettük az utunkat. Megálltunk nem messze a szökőkúttól és vártunk Harryékre. Meggyújtottam a cigimet majd hátrahajtottam a fejemet, lassan kifújtam a szürke füstöt és figyeltem ahogy elfújja a szél. Hirtelen egy hideg fémet éreztem a nyakamon és egy mély hang suttogott a fülembe:

- Hello! - Hülye - röhögtem fel és átnéztem a vállam fölött, a hang irányába. - Meghoztuk az anyagot - mondta a hang gazdája és elvette a kést a torkomról. - Remek munka - vigyorogtam Harryre - Csak egy kicsit lassúak voltatok.
-Niallnek épp most kellett beújítania egy áldozatot. Tudod, nem árt egy kis vérfrissítés - mondta és közben gúnyosan Niallre mosolygott. Az csak mogorván megvonta a vállát és rágyújtott egy füves cigire.

***

- Kit szereztél be Niall, egy csajt? Vagy megint egy szerencsétlen srácot?

- Egy csajt, ha nagyon tudni akarod - mordult rám és az arcomba fújta a füstöt.

Gúnyosan elmosolyodtam. Biztos jó kurva lehet, ha kell Niallnek. Huppsz, bocsi Niall.

- Adsz egy cigit? - kérdeztem Nialltól. - Persze, ha megcsókolod a seggem - vágta rá.
- Mi a fasz? - kérdeztem röhögve - Adj már egy cigit, ember - nyújtottam felé a kezem.

Kifürkészhetetlen tekintettel nézett rám, majd a kezembe nyomott egy szálat. - Kösz - biccentettem, meggyújtottam és hanyatt feküdtem a fűben. A tekintetem az égre emeltem és beleszívtam az enyhén mentolos szálba.

- Mentolos? Ez most komolya? - néztem fel rá fintorogva - Te mocskos buzi...-tettem hozzá olyan, hogy ő nem halhatta. Kurtán biccetett.

- Valami bajod van vele? - húzta fel fenyegetően a szemöldökét. Hozzátenném, csak ő hitte, hogy fenyegetően.

- Nem - mondta fintorogva. Elmagyaráznám Niall nagyképűségét. Szeretne, ha ő lenne a kedvencem, csakhogy erről már egy kicsit lekésett. Fáj a foga Harry helyére. Szinte annyira pedálozik, hogy már fáj nézni.

Liam James Payne
2013.05.19

- Liam! Mi a fasz van veled? - jött oda hozzám Louis, és akármennyire is próbáltam figyelmen kívül hagyni, a szemem megakadt két új szerzeményén. Újabb tetkókat varratott magára a szünetben, méghozzá egy szarvast a jobb karjára, és egy feliratot a mellkasára, amit jól láthattam a szinte hasa közepéig kivágott póló miatt.

- Kösz, a kedves üdvözlést - morogtam, miközben szekrényembe dobáltam a megviselt tankönyveim.

- Most ne nyávogj! - vágta hozzám bunkón. Mi történt Louisval? Eddig nem volt ilyen pöcs - Azt mondtad, hogy elgondolkodsz az ajánlatomon. Kicsit túl sokat agyaltál már! Haver, ezen nekem a golyóim múlnak! - csattant fel zaklatottan.

Becsaptam a szekrényem ajtaját, megpróbáltam előszedni legkomolyabb fejem, majd rá néztem.

- Még nem döntöttem - válaszoltam higgadtan, és indultam volna a kijárat felé, de Louis elállta utam.

- Ne szórakozz velem! Elvállalod, vagy nem? - fürkészte arcom, de egy idő után feladta, mikor rájött, hogy nem fog tőlem választ kapni. Zsebébe csúsztatta kezeit, majd elővett száz dollárt - Előleg - lengette meg orrom előtt.
Szám kiszáradt, és fejemben a fogaskerekek mozogni kezdtek. Jól jönne az a pénz, az biztos. - Benne vagyok - sóhajtottam, és idegesen a hajamba túrtam. Tomlinson barátom a kezembe nyomta a lóvét, majd elindult a főkijárat felé. - Ja, amúgy hatra jelenésed van! Találkozunk a graffitis falnál!

Prológus

Liam James Payne

2013.03.29

- Ne feledjétek, jövő szerdára kérem a házi dolgozatokat! - szólalt meg tanárom újra, idegesítő, madárszerű hangján.

- Fogd már be - mormoltam magamban, miközben tollam végét a padomhoz ütögettem.

Körbenéztem hatalmas osztályomban. Mindenki fel volt dobódva, be volt zsongva a hétvége miatt. Kivéve engem. Engem nem izgatott a tény, hogy lesz két nap pihenőnk. Így is, úgy is olyan ez az egész, mint egy börtön. Bezárnak minket egy épületbe, mondván, hogy így könnyebb lesz a tanulás, és elvárják, hogy a mindennap feladott anyagot szóról-szóra bemagoljuk. Az itt töltött három év van a "Rossz emlékeim listája" legtetején. De vigasztal, hogy már csak elbaszott évet kell túléljek.

- Kellemes pihenést, gyerekek! - mondta biológia tanárunk, majd kiment a teremből.

Kicsengettek volna? Nem is hallottam.

Karórámra pillantottam, és rájöttem, vége van. Végre, elhúzhatok innen a picsába, és csinálhatok, amit akarok. Mondjuk ez relatív.

Felkaptam fekete hátizsákom, hanyagul a vállamra dobtam, majd utam a nagy, kékkel lefestett kijárat felé vettem. Amint kiléptem az udvarra megcsapott a friss, hideg levegő, ami akkor kifejezetten jól esett. Hét órán keresztül, egy poros, oxigén hiányos teremben ücsörögni ...
- Hé, Liam! - szólított meg valaki, hátam mögül, mire én hátra kaptam fejem.
- Hello, Louis - köszöntöttem barátom, aki csatlakozott hozzám.
- Figyelj .... Van egy ajánlatom - szólalt meg néhány perc hallgatás után, mire rá kaptam tekintetem - Akarsz pénzt keresni?
- Hát, egy pici jól jönne - vontam meg a vállam - Miben sántikálsz, Tomlinson?
- Pár haveromnak kéne egy ember. Megfizetik. Csak annyi az egész, hogy el kell vigyél egy csomagot. Teljesen veszélytelen az egész - hadarta, vadul gesztikulálva.
Elgondolkodtatott az ajánlat. Mi van, ha nem teljesen biztonságos? Ha mondjuk füvet, vagy fegyvert akarnak velem csempésztetni? Akkor engem fognak sittre vágni, nem őket.
Mély levegőt vettem, majd felhúztam pulcsim cipzárját, hogy azzal is nyerjek egy kis időt. Egyik felem őrjöng, hogy fogadjam el, mert kell a lóvé, a másik, a pici Liam, glóriával a fején azt kántálja, hogy nem szabad, veszélyes lehet.
- Elgondolkodom rajta, oké? - néztem barátomra, aki nagyot bólintott.
- Akkor meg is mondom nekik. Csá! - intett egyet, majd el is sietett az udvarnak egy eldugott részébe. Szememmel követtem, minden egyes lépését, így láthattam, hogy megáll egy háromfős társaság mellett.
Biztosan nem ide járnak. Ide nem vesznek fel ilyen fazonokat. Tetoválások, fültágító, cigi ... Vérbeli punkok. A hideg ráz az ilyenektől, de komolyan. Nem értem, hogy miért jó az, ha átlövetik a képüket, és szétbasszák a tüdejüket a nikotinnal.
Gyorsan szemügyre vettem a társaságot. Mind ugyan olyan volt: kitetovált, és látszólag laza.
De az egyiken megakadt a szemem. Fekete haja égnek állt, jobb, és bal karja tele volt tetoválva, mindenféle színes motívumokkal, száját, és orrát piercing díszítette.
Éreztem, ahogy a vérkeringésem felgyorsul, és ennek köszönhetően hallhattam a szívem dobogását a fülemben. Még sosem váltott ki belőlem ilyen reakciókat senki.
Nagy levegőt vettem, megráztam fejem, hogy elhessegessem gondolataim, majd elindultam a szobám felé.

Bemutatkozás

Üdv a fedélzeten!

Mint láthatjátok, ez egy Ziames blog, szóval itt is megkérek mindenkit, hogy aki nem szereti a homosexualitást, esetleg homofób, az ne kövesse a blogot, és ne írjon sértő megjegyzéseket. Köszönjük!
A történetet ketten fogjuk írni, jó magam, Tina, és kedves barátnőm Dorci. Lehet, hogy van akinek már ismerősen cseng a nevünk, hiszen nem ez az első blogunk, de közösen még soha sem írtunk, szóval majd meglátjuk, hogy mi sül ki belőle. Annyit még tudnotok kell, hogy Dorci fogja Zayn szemszögeit írni, én pedig Liamét, de szerintem majd érezhető lesz, hogy nem ugyan az az ember írja.
Más egyebet nem nagyon tudok mondani, csak annyit, hogy ha kérdésetek van, akkor nyugodtan írjatok chatben! Nem harapunk ;)

Szeretettel,

Dorci és Tina xx