Második fejezet

Sziasztok! Na, kérek mindenkit, ezt olvassa el! Nem fogok sokáig fecsegni.

Szeretnék bocsánatot kérni Dorci nevében is a késésért. Ő nem tehet róla, csakis, kizárólag én vagyok a hibás, mivel nem volt gépem, és emiatt nem tudtam megírni azt, amit ő elküldött nekem. Mostantól próbálunk gyakrabban részeket hozni, és egyre hosszabbakat!

Puszi xx

Liam James Payne
2013.05.19

Ujjaimmal idegesen doboltam az egyik széktámlán, amibe kapaszkodtam, és figyeltem a busz mellett elsuhanó tájat. Próbáltam összeszedni magam, és a gondolataim, hogy ne úgy jelenjek meg a banda előtt, mint valami kis beszari lúzer.

Kell ez a meló - ismételgettem gondolatban.

Mikor rájöttem, hogy az én megállóm következik megnyomtam a leszállásjelző gombot, és vártam, hogy a busz lefékezzen. Lepattantam a benzinfalóról, majd egyenesen a park felé vettem az irányt.

Az idegesség eluralkodott rajtam menet közben. Mi van ha kiröhögnek, és elküldenek a faszba? Elvégre sose dicsekedhettem azzal, hogy a menő, rossz fiúkkal lógok. Oh, pedig mennyire de akartam.

Megéreztem, amint telefonom rezegni kezd a zsebemben, majd az ismerős gitárszóló egyre csak hangosodni kezdett. Előszedtem a készüléket nadrágomból, majd lenyomtam a 'Fogadás' gombot, és fülemhez emeltem.

- Hol a szarban vagy, Liam? - szólt bele a telefonba Louis ingerült hangon.

- A parkban - vágtam rá, miközben gyorsítottam lépéseimen.

- Ne most enyelegj a barátoddal - korholt.

Nagyot nyeltem szavai hallatán. Mindig tudta, hogy mikor szúrjon oda ezzel, és kapott is a lehetőségen.

- Louis, most megyek a falhoz. Nyugodj már le, faszfej - biggyesztettem oda az utolsó szót halkan, és kinyomtam a telefont.

Idegesített Louis agresszív viselkedése. Régen nem ilyen volt. Nem ez az a Louis, akivel általánosban összebarátkoztam. Ő egy csendes, aranyos kis srác volt, aki mindenkit rágóval kínálgatott, és bolondot csinált magából egy egész iskola előtt, csak mert valakinek rossz kedve volt. A szöges ellentéte a mostani énjének.
Bementem a fagyizó melletti kis utcán a deszkások törzshelyére, és rá kellett ébrednem, hogy még nem mentek el, ott álltak mind a négyen a festékes fal előtt.
Louis eltaposta a cigijét, majd felém iramodott. Vettem egy mély levegőt, majd felkészültem a lebaszásra. Nem volt jó ötlet ez az egész. Nagyon nem.
- Végre! Már kezdtük azt hinni, hogy elrabolt egy csapat transzi - próbált viccelődni, miközben barátai felé ráncigált.
- Ki ez a tag? - nézett rám ráncolt szemöldökkel egy fekete hajú srác. 
Jézusom, közelebbről még helyesebb.
- A szállítónk - vigyorodott el Louis.
- Na ne röhögtess! - horkantott fel egy másik. Ujjatlan pólója miatt jól láttam az összes tetkóját, amik elütöttek fehér bőrétől. Szépek voltak - Ez a srác még egy füves cigit se tud megfogni, nem hogy elvinni egy zacskó kokót.
Szemöldököm összeráncoltam feltételezésére. Zavart, hogy ennyire lekezelt, de igaza volt.
- Egy szóval se mondtad, hogy füvet kell majd szállítanom - néztem Louisra mérgesen.
- Ez kész - nevetett fel a fekete hajú, és elpöckölte cigijét.
- Na jól van, told el a segged! - lökött meg a harmadik barom - Nem azt mondtuk, hogy egy ilyen töketlent hozz ide. Te is elhúzhatsz a picsába - címezte szavait Louisnak.
Nem akartam, hogy bántsák Lout. Lehet, hogy már nem voltunk annyira jóban, de akkor is a barátom. Ha ő ezekkel a farkakkal akar lógni, akkor ne rajtam múljon.
- Megcsinálom - jelentettem ki.
- Hát ez nagyon jó - röhögött fel a szőke - Nincs időnk erre, húzz anyádba - lökte el magát a faltól, és elindult a park felé. Lépteit úgy vette, hogy félvállal nekem tudjon jönni.
- Tizenegykor legyél itt - biccentett felém a barnás bőrű srác, majd ő is elment.

Zayn Javaad Malik

2013.05.19

Miközben a falnáll álltunk és cigiztünk azon agyaltam, hogy vajon Louis milyen balekot talált a feladatra. Nagyon ajánlom, hogy ne valami beszari kis hülye gyerekkel álljon elénk, aki még életében nem tartott füves cigit a kezében. Nem nagyon bíztam Louban. Nem mintha bárki másban bíztam volna ...

Nem sokára megláttam egy alakot a park túloldalán. Felénk közeledett, és így a lámpák megvilágították az arcát. Barna haja, csillogó, csokoládé barna szeme volt, és kiegészítésképpen egy kis borosta emelte ki az állkapcsát. Izmos felsőtestére fehér pólót és piros-fekete kockás inget húzott. Egyszerű fekete nadrágot és fehér Suprát viselt. De az arca ... komolyan, nagyon vonzó volt. Csak nem a mi fajtánk.

Louis eltaposta a cigijét, majd az ismeretlen srác felé trappolt. A fiú vett egy mély levegőt. Látszott rajta, hogy szorong.

- Végre! Már kezdtük azt hinni, hogy elrabolt egy csapat transzi - próbált viccelődni, miközben felénk ráncigálta.

Hmm, persze, egy csapat transzi. - gondoltam gúnyosan - Akkor már rég nem nézne ki így. Megrontották volna szegény ártatlan kis fiúcskát. De azért szép próbálkozás volt, Louis.

- Ki ez a tag? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel. Még reménykedem benne, hogy nem ő az, akit Louis beszerzett. De aztán olyat mondott, amivel végleg elszállt a reményem:

- A szállítónk - vigyorodott el Louis.

- Na ne röhögtess! - horkant fel Niall. Jól van, akkor nem csak én tartom nevetségesnek ezt az egészet. - Ez a srác még egy füves cigit sem tud megfogni, nem hogy elvinni egy csomag kokót.

A srác összeráncolta a szemöldökét. Nocsak, nem szoktál hozzá, hogy beszólnak neked? Márpedig ő tipikusan annak a típusnak tűnik, aki nem tudja megvédeni magát. Az igaz, hogy nem semmik a bicepszei, de azokat ésszel kell használni.

- Egy szóval se mondtad, hogy füvet kell szállítanom - nézett Louisra dühös arckifejezéssel.

Na mit mondtam? Beszari a gyerek.

- Ez kész - nevettem fel, és elpöcköltem a cigimet. Louis ezt most magánszámnak szánta? Mert elég röhejes.

- Na jól van, toldd el a segged - lökte el Haz. - Nem azt mondtuk, hogy egy töketlent hozz ide. Te is húzhatsz a picsába - címezte szavait Louisnak.

Az inges elgondolkodott. Nem látszott rajta, de elég jó emberismerő vagyok ahhoz, hogy tudjam.

- Megcsinálom - jelentette ki. Kedvem lett volna hangosan felnevetni. Még hogy megcsinálja. Hát ez kész. És mi lesz, ha a kezébe adunk egy adag füvet, ő meg kiejti a kezéből, és kijelenti, hogy márpedig ő ezt nem viszi el senkinek, mert káros az egészségére? Szakadni fogok a röhögéstől.

Ő se lesz sokáig közöttünk.

- Hát ez nagyon jó - röhögött fel Niall - Nincs időnk erre, húzz anyádba - lökte el magát a faltól, és elindult ki a parkból, úgy, hogy fél vállal nekiment a srácnak.

- Tizenegykor legyél itt - biccentett felé Haz, majd ő is elindult Niall után. És akkor engem ott, abban a minutumban elöntött a méreg. Utánarohantam, és elhatároztam. hogy ezt nem ússza meg szó nélkül.

- Mi a faszt képzelsz magadról? - ordítottam.

Az állítólagos "szállítónk" rémülten nézett rám, azt hitte, hogy neki címzem szavaim.

- Nem hozzád beszélek, te idióta! - kiabáltam rá - Ahhoz a faszhoz szóltam ott elől. Gyere vissza, baszd meg! - Haz hátranézett rám - Igen, te!

Elindult felém, de láttam a szemében a rémületet. Félt tőlem.

- Mégis mit képzelsz magadról? Ki a fasz mondta neked, hogy bevesszük ezt a fatökűt, he? Mert én kurvára nem! - ordítottam teljesen kikelve magamból.

- Nyugodj már meg, baszd meg! Nincs semmi gáz. Kipróbáljuk a srácot, és ha elcseszi, repül.

- Ez nem ilyen egyszerű, a kurva életbe is! Hát nem érted? Csak gondol egyet és feldob minket a zsaruknak. Ezt akarod, baszd meg? Ezt akarod?

Haz lassan csóválta a fejét, és keskeny vonallá préselte a száját.

- Nem - préselte ki az ajkai közül.

- Miért vagyok körbevéve ennyi idiótával? - kérdeztem magamtól. Sóhajtottam egy nagyot, majd tiszta erőből belevágtam az öklömet az egyik fába. Hallottam, ahogy az új srác halkan felszisszen, majd láttam a szemem sarkából, ahogy lassan, megfontoltan elkezdett közeledni felém. Fogalmam sem volt, hogy mit akarhat. Amikor már közel volt, akkor megszólalt.

- Umm, nem esett bajod? - kérdezte óvatosan. A szemében tartózkodás - Van otthon egy elsősegély dobozom, segíthetek, ha nagyon fáj a kezed.

Hitetlenkedve, nagy szemekkel néztem rá. Ezt most komolyan mondja?

Amikor megtaláltam a hangom, feltettem neki az első kérdést, ami az eszembe jutott:

- Micsoda?

- Hát tudod ... Ha esetleg fáj a .... csuklód ... jobb lenne megnézni. Nagyon erősen beütötted abba a fába - dadogott össze-vissza.

- Te most szórakozol velem? - kérdeztem összehúzott szemekkel. Mi a faszér akarna segíteni nekem egy vadidegen ember, akit alig 20 perce ismerek, és akit az előbb nem is tudom hány féle képen sértegettem?
- Nem - rázta a fejét - Komolyan mondtam.
Pislogás nélkül meredtem rá.
- Na húzz a picsába - sarkon fordultam és Harryt magam után ráncigáltam.
- Hihetetlen vagy, baszd meg - csóválta a fejlt Niall.
- Nem ártana néha gondolkodnod, mielőtt pofázol - jutalmaztam meg Harryt egy gúnyos mosollyal, és elindultunk az éjszakában.