Harmadik Fejezet

Sziasztok!

Tisztában vagyok vele, hogy nagyon rég volt rész, ezért kérlek titeket, hogy ne haragudjatok ránk. Lehet, hogy ez a rész nem lesz a legjobb, ugyanis úgy kezdtem el, hogy meg se beszéltem Dorcival, de azért remélem, hogy elnyeri tetszésetek.

U.i.: Ha érdekel valakit, akkor azért késtem ennyit, mert el volt romolva a gépem, és nem tudtam megírni, amit Dorci küldött nekem.

Tina

Liam James Payne

2013.05.19

Lábamat belebújtattam vászon cipőmbe, majd mély levegőt vettem, és felálltam a székről. Az óra fél tizenegyet ütött, szóval tudtam, hogy el kell indulnom. De nem akartam. Nem tudhattam, hogy mi történhet majd, és ettől borsódzott a hátam. Ha nem lenne Louis ilyen jó barátom, már rég szartam volna az egészre.

Gondolj már bele Liam, Louis mit tett érted? Már nem a barátod, leszar téged úgy ahogy vagy. - duruzsolta a kisördög a fülembe. Megráztam fejem, hogy elüldözzek minden ehhez hasonló gondolatot, majd feltéptem az ajtót, és kivágtattam szobámból.

***

Egy hideg lépcsőn ültem, miközben digitális karórám figyeltem egyre idegesebben. Doboltam a lábammal, és ujjaimmal kocogtattam a számlapot. Még soha életemben nem feszengtem ennyire, olyan volt, mintha egy bomba detonációját vártam volna.

Tikk-takk, tikk-takk. Sehol senki.

Tizenegy előtt két perccel röhögést hallottam a sarok felől. Felálltam a lépcsőről, leporoltam a salakot a gatyámról, majd elindultam feléjük. A körvonalak alapján ítélve a fürtös, és egy beállított sérójú jött. 

- Héé, eljött a kis beszari! - röhögött fel valamelyik. Kezem ökölbe szorult, dühös lettem, amiért ennyire lenéznek.

Tőlem pár méterre megálltak. A magasra nyúló lámpa megvilágította őket, így tudhattam, hogy a göndör jött, és a fekete hajú. Szemem egyből a kezén lévő szoros kötésre vándorolt, majd megpillantottam az ujjai között lévő zacskót is.

- Kapd el! - mondta, majd felém dobta a nagy zacskót. Előre hajoltam, hogy megfoghassam, majd megnéztem, hogy mi van benne. Fű. Tömény fű.

- Ott van a zacskón a cím, és az idő. Tudni fogod, hogy mit kell majd csinálj - mondta a fürtös.

***

Idegesen kopogtattam ujjaim táskámon, melyet ölemben pihentettem. Senki sem tudhatta, hogy mi lapul az alján, csakis én, de még ez is szorongással töltött el. Mi van, ha kiszakad az alja, mikor felállok, és kiborul belőle minden? Vagy felszáll egy rendőr, kutyával, az meg kiszimatolja? Kész terror.

Felálltam helyemről, táskámat a vállamra dobtam, majd megnyomtam a leszállást jelző gombot, és vártam, hogy befékezzen a busz. Leugrottam a járgányról, majd kerestem a tizenegyes házszámot.

Legyen minden oké, kérlek, legyen minden oké.

Bekopogtam az ajtón, majd vártam, hogy kinyissák azt. Két perc várakozás után a csengőre tapadtam, majd a kopogtatóra. Az idegesség átjárta minden porcikám, éreztem, ahogy minden négyzetcentiméterem megremeg.

Az ajtó kinyílt, és egy karikás szemű, csont vézna nővel találtam magam szemben.

- Mit akarsz, szépfiú? Már túl vagyok a délutáni meneten - mordult rám, mire nekem felkavarodott a gyomrom.

- Csomagot hoztam.
- Nem látok rajtad masnit. - mért végig, miközben beleszívott füves cigijébe. Elfintorodtam, majd előre húztam táskámat, hogy a mélyére tudjak ásni. Előszedtem a csomagot, majd a nő kezébe nyomtam.
- Tessék.
- Kösz. - mondta szárazon, majd elindult befelé. Kezemmel megtámasztottam az ajtót, amit becsukni készült, mire felmordult. - Mi van?
- Tudja, az árut illik kifizetni. - morogtam. Kezd egyre jobban felcseszni ez a liba.
- Azon már túl vagyunk. Na szevasz, kisfiú - mondta, majd bezárta a fatákolmányt.
Ezek szerint elfelejtettek nekem szólni, hogy az anyagiak már rendezve vannak.

Zayn Javaad Malik

2013.05.19

- Akkora egy balfasz vagy, Niall! Nem hiszem el! Mi a francnak kellett szarrá verned azt a szerencsétlent? - öklöm tompán puffant Niall állkapcsán, és ő erre megtántorodott. - Nem csinált semmit, te seggfej! Remélem, feljelent téged! - ordibáltam vele, miközben Harry próbált lenyugtatni. Niall fintorogva kiköpött egy adag vért szájából, majd felém fordult.
- Olyan vagy, mint egy beszari kislány, aki épp menstruál, és mindenkivel ordibálni kezd, aki szembe megy vele az utcán. - köpte a szavakat.
Olyan szinten ledöbbentem, hogy köpni-nyelni nem tudtam. Ez most sérteget engem? Hogy merészeli? Lecsapom, mint a taxiórát!
Kitört belőlem a röhögés.
- Te most tényleg engem szapulsz? - kérdeztem, egy felháborítóan szép mosoly kíséretében, miközben Harry még mindig finoman ütögette a hátam. - Hagyd már abba! - szóltam rá a fürtösre. - Már lehiggadtam.
- Miért, talán új neked? - hergelt tovább Niall. Ha tudná, hogy fejben már egy milliószor megöltem... Nagy hibát követsz el barátom. - Elfelejtettem, hogy bántja a kis érzékeny lelkecskédet, ha valaki elmondja az őszinte véleményét rólad. Nagyon sajnálom. - tette jobb kezét a szívére.
- Szánalmas vagy. - mondtam, majd távozva erősen nekem lökte izmos vállát.
- Meg kell ölnöm. - jelentettem ki hidegen. Harrynek elakadt a lélegzete, erősen megfogta a vállam, majd maga felé fordított. Mélyen a szemembe nézett.
- Nyugi. Ne mondj baromságokat. Csak felejtsd el. Niall hülye volt. Csak egyszer történt meg. Többször nem fog, kezeskedem róla.
- Akármennyire is béna, veszélyt jelent ránk nézve. - sóhajtottam. - Nem tudom, hogy mi lesz most, és ez fel idegel. - a nagy mennyiségű levegő szaggatottan távozott a tüdőmből, miközben bekötött kezemmel idegesen megdörzsöltem halántékomat. Harry sóhajtva leült egy farönkre, kivette a már majdnem szétszakadt cigis dobozt a zsebéből, majd rágyújtott egy szálra.
- Lehet, hogy kéne neki adni egy második esélyt. Az elsőt csúnyán elbaszta. 
- Honnan tudod, hogy nem bassza el azt is? - kérdeztem felvont szemöldökkel. - Nem ismered őt. Én sem. Harry, ő veszélyt jelent ránk. - mélyen a szemébe néztem, és próbáltam a tekintetemmel sugallni, hogy ez a második esély dolog nagyon nem jó ötlet. De úgy tűnik ez a tervem (is) elbukott.
- Zayn, nélkülünk tudod mi lesz a sorsa? - kérdezte látszólag higgadtan. - Börtön. És húzna minket is magával. Ezt akarod? - kérdezte, miközben elhajította csikkjét.
- Nem. Persze, hogy nem. - ráztam a fejem. Idegesen megvakartam a vállamon lévő tigrist ábrázoló tetkót. - Jó, legyen. Mást úgy sem tudunk tenni. De azt felejtsd el, hogy beszélek vele. Nem, addig nem, amíg meg nem neveli magát. Most azt hiszik, hogy ő egy kibaszott kiskirály, közben pedig csak egy nagyképű taknyos kölyök, egy halom tetkóval. Höh, nagy cucc. Nem ettől lesz valaki.

Díj #1 #2

Aloha!
Kaptunk két díjat, még régebben, de én sajnos nagyon lusta személy vagyok, szóval csak egyszerűen kiteszem a képet :D Sorry, de most csak ennyire telik.

Köszönjük szépen Amanda Styles-nak!

Köszönjük Macy C. Morrow-nak!

Második fejezet

Sziasztok! Na, kérek mindenkit, ezt olvassa el! Nem fogok sokáig fecsegni.

Szeretnék bocsánatot kérni Dorci nevében is a késésért. Ő nem tehet róla, csakis, kizárólag én vagyok a hibás, mivel nem volt gépem, és emiatt nem tudtam megírni azt, amit ő elküldött nekem. Mostantól próbálunk gyakrabban részeket hozni, és egyre hosszabbakat!

Puszi xx

Liam James Payne
2013.05.19

Ujjaimmal idegesen doboltam az egyik széktámlán, amibe kapaszkodtam, és figyeltem a busz mellett elsuhanó tájat. Próbáltam összeszedni magam, és a gondolataim, hogy ne úgy jelenjek meg a banda előtt, mint valami kis beszari lúzer.

Kell ez a meló - ismételgettem gondolatban.

Mikor rájöttem, hogy az én megállóm következik megnyomtam a leszállásjelző gombot, és vártam, hogy a busz lefékezzen. Lepattantam a benzinfalóról, majd egyenesen a park felé vettem az irányt.

Az idegesség eluralkodott rajtam menet közben. Mi van ha kiröhögnek, és elküldenek a faszba? Elvégre sose dicsekedhettem azzal, hogy a menő, rossz fiúkkal lógok. Oh, pedig mennyire de akartam.

Megéreztem, amint telefonom rezegni kezd a zsebemben, majd az ismerős gitárszóló egyre csak hangosodni kezdett. Előszedtem a készüléket nadrágomból, majd lenyomtam a 'Fogadás' gombot, és fülemhez emeltem.

- Hol a szarban vagy, Liam? - szólt bele a telefonba Louis ingerült hangon.

- A parkban - vágtam rá, miközben gyorsítottam lépéseimen.

- Ne most enyelegj a barátoddal - korholt.

Nagyot nyeltem szavai hallatán. Mindig tudta, hogy mikor szúrjon oda ezzel, és kapott is a lehetőségen.

- Louis, most megyek a falhoz. Nyugodj már le, faszfej - biggyesztettem oda az utolsó szót halkan, és kinyomtam a telefont.

Idegesített Louis agresszív viselkedése. Régen nem ilyen volt. Nem ez az a Louis, akivel általánosban összebarátkoztam. Ő egy csendes, aranyos kis srác volt, aki mindenkit rágóval kínálgatott, és bolondot csinált magából egy egész iskola előtt, csak mert valakinek rossz kedve volt. A szöges ellentéte a mostani énjének.
Bementem a fagyizó melletti kis utcán a deszkások törzshelyére, és rá kellett ébrednem, hogy még nem mentek el, ott álltak mind a négyen a festékes fal előtt.
Louis eltaposta a cigijét, majd felém iramodott. Vettem egy mély levegőt, majd felkészültem a lebaszásra. Nem volt jó ötlet ez az egész. Nagyon nem.
- Végre! Már kezdtük azt hinni, hogy elrabolt egy csapat transzi - próbált viccelődni, miközben barátai felé ráncigált.
- Ki ez a tag? - nézett rám ráncolt szemöldökkel egy fekete hajú srác. 
Jézusom, közelebbről még helyesebb.
- A szállítónk - vigyorodott el Louis.
- Na ne röhögtess! - horkantott fel egy másik. Ujjatlan pólója miatt jól láttam az összes tetkóját, amik elütöttek fehér bőrétől. Szépek voltak - Ez a srác még egy füves cigit se tud megfogni, nem hogy elvinni egy zacskó kokót.
Szemöldököm összeráncoltam feltételezésére. Zavart, hogy ennyire lekezelt, de igaza volt.
- Egy szóval se mondtad, hogy füvet kell majd szállítanom - néztem Louisra mérgesen.
- Ez kész - nevetett fel a fekete hajú, és elpöckölte cigijét.
- Na jól van, told el a segged! - lökött meg a harmadik barom - Nem azt mondtuk, hogy egy ilyen töketlent hozz ide. Te is elhúzhatsz a picsába - címezte szavait Louisnak.
Nem akartam, hogy bántsák Lout. Lehet, hogy már nem voltunk annyira jóban, de akkor is a barátom. Ha ő ezekkel a farkakkal akar lógni, akkor ne rajtam múljon.
- Megcsinálom - jelentettem ki.
- Hát ez nagyon jó - röhögött fel a szőke - Nincs időnk erre, húzz anyádba - lökte el magát a faltól, és elindult a park felé. Lépteit úgy vette, hogy félvállal nekem tudjon jönni.
- Tizenegykor legyél itt - biccentett felém a barnás bőrű srác, majd ő is elment.

Zayn Javaad Malik

2013.05.19

Miközben a falnáll álltunk és cigiztünk azon agyaltam, hogy vajon Louis milyen balekot talált a feladatra. Nagyon ajánlom, hogy ne valami beszari kis hülye gyerekkel álljon elénk, aki még életében nem tartott füves cigit a kezében. Nem nagyon bíztam Louban. Nem mintha bárki másban bíztam volna ...

Nem sokára megláttam egy alakot a park túloldalán. Felénk közeledett, és így a lámpák megvilágították az arcát. Barna haja, csillogó, csokoládé barna szeme volt, és kiegészítésképpen egy kis borosta emelte ki az állkapcsát. Izmos felsőtestére fehér pólót és piros-fekete kockás inget húzott. Egyszerű fekete nadrágot és fehér Suprát viselt. De az arca ... komolyan, nagyon vonzó volt. Csak nem a mi fajtánk.

Louis eltaposta a cigijét, majd az ismeretlen srác felé trappolt. A fiú vett egy mély levegőt. Látszott rajta, hogy szorong.

- Végre! Már kezdtük azt hinni, hogy elrabolt egy csapat transzi - próbált viccelődni, miközben felénk ráncigálta.

Hmm, persze, egy csapat transzi. - gondoltam gúnyosan - Akkor már rég nem nézne ki így. Megrontották volna szegény ártatlan kis fiúcskát. De azért szép próbálkozás volt, Louis.

- Ki ez a tag? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel. Még reménykedem benne, hogy nem ő az, akit Louis beszerzett. De aztán olyat mondott, amivel végleg elszállt a reményem:

- A szállítónk - vigyorodott el Louis.

- Na ne röhögtess! - horkant fel Niall. Jól van, akkor nem csak én tartom nevetségesnek ezt az egészet. - Ez a srác még egy füves cigit sem tud megfogni, nem hogy elvinni egy csomag kokót.

A srác összeráncolta a szemöldökét. Nocsak, nem szoktál hozzá, hogy beszólnak neked? Márpedig ő tipikusan annak a típusnak tűnik, aki nem tudja megvédeni magát. Az igaz, hogy nem semmik a bicepszei, de azokat ésszel kell használni.

- Egy szóval se mondtad, hogy füvet kell szállítanom - nézett Louisra dühös arckifejezéssel.

Na mit mondtam? Beszari a gyerek.

- Ez kész - nevettem fel, és elpöcköltem a cigimet. Louis ezt most magánszámnak szánta? Mert elég röhejes.

- Na jól van, toldd el a segged - lökte el Haz. - Nem azt mondtuk, hogy egy töketlent hozz ide. Te is húzhatsz a picsába - címezte szavait Louisnak.

Az inges elgondolkodott. Nem látszott rajta, de elég jó emberismerő vagyok ahhoz, hogy tudjam.

- Megcsinálom - jelentette ki. Kedvem lett volna hangosan felnevetni. Még hogy megcsinálja. Hát ez kész. És mi lesz, ha a kezébe adunk egy adag füvet, ő meg kiejti a kezéből, és kijelenti, hogy márpedig ő ezt nem viszi el senkinek, mert káros az egészségére? Szakadni fogok a röhögéstől.

Ő se lesz sokáig közöttünk.

- Hát ez nagyon jó - röhögött fel Niall - Nincs időnk erre, húzz anyádba - lökte el magát a faltól, és elindult ki a parkból, úgy, hogy fél vállal nekiment a srácnak.

- Tizenegykor legyél itt - biccentett felé Haz, majd ő is elindult Niall után. És akkor engem ott, abban a minutumban elöntött a méreg. Utánarohantam, és elhatároztam. hogy ezt nem ússza meg szó nélkül.

- Mi a faszt képzelsz magadról? - ordítottam.

Az állítólagos "szállítónk" rémülten nézett rám, azt hitte, hogy neki címzem szavaim.

- Nem hozzád beszélek, te idióta! - kiabáltam rá - Ahhoz a faszhoz szóltam ott elől. Gyere vissza, baszd meg! - Haz hátranézett rám - Igen, te!

Elindult felém, de láttam a szemében a rémületet. Félt tőlem.

- Mégis mit képzelsz magadról? Ki a fasz mondta neked, hogy bevesszük ezt a fatökűt, he? Mert én kurvára nem! - ordítottam teljesen kikelve magamból.

- Nyugodj már meg, baszd meg! Nincs semmi gáz. Kipróbáljuk a srácot, és ha elcseszi, repül.

- Ez nem ilyen egyszerű, a kurva életbe is! Hát nem érted? Csak gondol egyet és feldob minket a zsaruknak. Ezt akarod, baszd meg? Ezt akarod?

Haz lassan csóválta a fejét, és keskeny vonallá préselte a száját.

- Nem - préselte ki az ajkai közül.

- Miért vagyok körbevéve ennyi idiótával? - kérdeztem magamtól. Sóhajtottam egy nagyot, majd tiszta erőből belevágtam az öklömet az egyik fába. Hallottam, ahogy az új srác halkan felszisszen, majd láttam a szemem sarkából, ahogy lassan, megfontoltan elkezdett közeledni felém. Fogalmam sem volt, hogy mit akarhat. Amikor már közel volt, akkor megszólalt.

- Umm, nem esett bajod? - kérdezte óvatosan. A szemében tartózkodás - Van otthon egy elsősegély dobozom, segíthetek, ha nagyon fáj a kezed.

Hitetlenkedve, nagy szemekkel néztem rá. Ezt most komolyan mondja?

Amikor megtaláltam a hangom, feltettem neki az első kérdést, ami az eszembe jutott:

- Micsoda?

- Hát tudod ... Ha esetleg fáj a .... csuklód ... jobb lenne megnézni. Nagyon erősen beütötted abba a fába - dadogott össze-vissza.

- Te most szórakozol velem? - kérdeztem összehúzott szemekkel. Mi a faszér akarna segíteni nekem egy vadidegen ember, akit alig 20 perce ismerek, és akit az előbb nem is tudom hány féle képen sértegettem?
- Nem - rázta a fejét - Komolyan mondtam.
Pislogás nélkül meredtem rá.
- Na húzz a picsába - sarkon fordultam és Harryt magam után ráncigáltam.
- Hihetetlen vagy, baszd meg - csóválta a fejlt Niall.
- Nem ártana néha gondolkodnod, mielőtt pofázol - jutalmaztam meg Harryt egy gúnyos mosollyal, és elindultunk az éjszakában.

Szünet

Drágák!

Ne haragudjatok, de nálam problémák adódtak, és most épp ezeket próbálom leküzdeni. Sajnos az én részemről az írás szünetel, szóval Liam szemszögeket ne várjatok egy darabig, maximum akkor, ha Dorci ráveszi magát, hogy írjon párat. Ő nem tudom, hogy hogy fogja hozni a részeket, csak azt, hogy nekem egy jó darabig nem lesz rá időm. Ne haragudjatok.

Tina

Csak, hogy fecsegjek kicsit

Aloha!
Sajnálatos módon nem tudok aludni, szóval gondoltam boldogítalak titeket egy bejegyzéssel.
Akkor először beszéljünk az új designról! Szerintem még a vak is kiszúrta, hogy lecseréltem, de ha ez nem történt volna meg, akkor kapard ki a csipád, majd nézd meg újra :D Nem tudom, hogy ez hogy lehetséges, de nekem most kifejezetten tetszik úgy az egész (mondjuk a szerkesztőtudásommal még mindig nem vagyok megelégedve). De, tudni kell rólam, hogy nagyon határozatlan ember vagyok, és ez a munkáimon is meglátszik. Ez a fejléc, esküszöm, nem kevesebbszer, mint tízszer van megcsinálva. Mindegyik különbözik egy kicsit.
És ... Kezdek kissé elbizonytalanodni, hogy ez tényleg jó-e. Szóval megmutatok nektek egy másikat, és ti fogjátok eldönteni, hogy melyik legyen.

Fejléc 1

Fejléc 2

És akkor most itt van egy kis szavazóláda (vagy mi). HÉTFŐIG van időtök szavazni.

Melyik fejléc legyen kint a blogon?
	Első
	Második
Free polls from Pollhost.com

És akkor most jöjjenek az egyéb dolgok.
Mivel Dorcival úgy véltük, hogy elég sokan vagytok, és látunk jövőt ebben a blogban, tettünk egy fogadalmat. Ha összegyűlik valaha is az 50 RENDSZERES OLVASÓ, akkor csinálunk valami nagyon őrült dolgot (legyen titok), és meg fogjuk veletek osztani. Szóval, hajrá ;) Tessék feliratkozni, és hirdetni a blogot.

Oh, és végül ... A rész még a hétvégén felkerül, vagy legkésőbb a jövőhét elején. Az már csak Dorcin múlik.

Tina voltam xx

Első fejezet

Zayn Javaad Malik
2013.05.18

- Bazd meg Shay!-szitkozódtam halkan, a cigit félredobva - Nem lehetsz ekkora balfasz! Csak rakd le azt a kurva bombát és húzzunk innen!

-Jól van már Mr. Mindenfaszságonkibukok Malik. Ne hisztizz úgy, mint egy kislány!

Szóra se méltattam, csak vetettem rá egy lesújtó pillantást.
- Egyébként is. Hol vannak Niallék? Mar egy órája itt kéne lenniük. - Honnet tudjam? Nyilván elmentek drogot szerezni.-húzta meg a vállát flegmán. Megforgattam a szemem és tárcsáztam Harryt. - Hol a picsában vagytok? Már egy órája itt kéne lennetek!

- Nyugi tesó!-röhögött - Nem sokára ott vagyunk - mondta gyorsan, és mar ki is nyomta a telefont, mielőtt még bármit is kérdezhettem volna. Feltűnés nélkül sétáltam arrébb az utcából Shayyel. Még csak az kéne, hogy elkapjanak minket. A park felé vettük az utunkat. Megálltunk nem messze a szökőkúttól és vártunk Harryékre. Meggyújtottam a cigimet majd hátrahajtottam a fejemet, lassan kifújtam a szürke füstöt és figyeltem ahogy elfújja a szél. Hirtelen egy hideg fémet éreztem a nyakamon és egy mély hang suttogott a fülembe:

- Hello! - Hülye - röhögtem fel és átnéztem a vállam fölött, a hang irányába. - Meghoztuk az anyagot - mondta a hang gazdája és elvette a kést a torkomról. - Remek munka - vigyorogtam Harryre - Csak egy kicsit lassúak voltatok.
-Niallnek épp most kellett beújítania egy áldozatot. Tudod, nem árt egy kis vérfrissítés - mondta és közben gúnyosan Niallre mosolygott. Az csak mogorván megvonta a vállát és rágyújtott egy füves cigire.

***

- Kit szereztél be Niall, egy csajt? Vagy megint egy szerencsétlen srácot?

- Egy csajt, ha nagyon tudni akarod - mordult rám és az arcomba fújta a füstöt.

Gúnyosan elmosolyodtam. Biztos jó kurva lehet, ha kell Niallnek. Huppsz, bocsi Niall.

- Adsz egy cigit? - kérdeztem Nialltól. - Persze, ha megcsókolod a seggem - vágta rá.
- Mi a fasz? - kérdeztem röhögve - Adj már egy cigit, ember - nyújtottam felé a kezem.

Kifürkészhetetlen tekintettel nézett rám, majd a kezembe nyomott egy szálat. - Kösz - biccentettem, meggyújtottam és hanyatt feküdtem a fűben. A tekintetem az égre emeltem és beleszívtam az enyhén mentolos szálba.

- Mentolos? Ez most komolya? - néztem fel rá fintorogva - Te mocskos buzi...-tettem hozzá olyan, hogy ő nem halhatta. Kurtán biccetett.

- Valami bajod van vele? - húzta fel fenyegetően a szemöldökét. Hozzátenném, csak ő hitte, hogy fenyegetően.

- Nem - mondta fintorogva. Elmagyaráznám Niall nagyképűségét. Szeretne, ha ő lenne a kedvencem, csakhogy erről már egy kicsit lekésett. Fáj a foga Harry helyére. Szinte annyira pedálozik, hogy már fáj nézni.

Liam James Payne
2013.05.19

- Liam! Mi a fasz van veled? - jött oda hozzám Louis, és akármennyire is próbáltam figyelmen kívül hagyni, a szemem megakadt két új szerzeményén. Újabb tetkókat varratott magára a szünetben, méghozzá egy szarvast a jobb karjára, és egy feliratot a mellkasára, amit jól láthattam a szinte hasa közepéig kivágott póló miatt.

- Kösz, a kedves üdvözlést - morogtam, miközben szekrényembe dobáltam a megviselt tankönyveim.

- Most ne nyávogj! - vágta hozzám bunkón. Mi történt Louisval? Eddig nem volt ilyen pöcs - Azt mondtad, hogy elgondolkodsz az ajánlatomon. Kicsit túl sokat agyaltál már! Haver, ezen nekem a golyóim múlnak! - csattant fel zaklatottan.

Becsaptam a szekrényem ajtaját, megpróbáltam előszedni legkomolyabb fejem, majd rá néztem.

- Még nem döntöttem - válaszoltam higgadtan, és indultam volna a kijárat felé, de Louis elállta utam.

- Ne szórakozz velem! Elvállalod, vagy nem? - fürkészte arcom, de egy idő után feladta, mikor rájött, hogy nem fog tőlem választ kapni. Zsebébe csúsztatta kezeit, majd elővett száz dollárt - Előleg - lengette meg orrom előtt.
Szám kiszáradt, és fejemben a fogaskerekek mozogni kezdtek. Jól jönne az a pénz, az biztos. - Benne vagyok - sóhajtottam, és idegesen a hajamba túrtam. Tomlinson barátom a kezembe nyomta a lóvét, majd elindult a főkijárat felé. - Ja, amúgy hatra jelenésed van! Találkozunk a graffitis falnál!

Prológus

Liam James Payne

2013.03.29

- Ne feledjétek, jövő szerdára kérem a házi dolgozatokat! - szólalt meg tanárom újra, idegesítő, madárszerű hangján.

- Fogd már be - mormoltam magamban, miközben tollam végét a padomhoz ütögettem.

Körbenéztem hatalmas osztályomban. Mindenki fel volt dobódva, be volt zsongva a hétvége miatt. Kivéve engem. Engem nem izgatott a tény, hogy lesz két nap pihenőnk. Így is, úgy is olyan ez az egész, mint egy börtön. Bezárnak minket egy épületbe, mondván, hogy így könnyebb lesz a tanulás, és elvárják, hogy a mindennap feladott anyagot szóról-szóra bemagoljuk. Az itt töltött három év van a "Rossz emlékeim listája" legtetején. De vigasztal, hogy már csak elbaszott évet kell túléljek.

- Kellemes pihenést, gyerekek! - mondta biológia tanárunk, majd kiment a teremből.

Kicsengettek volna? Nem is hallottam.

Karórámra pillantottam, és rájöttem, vége van. Végre, elhúzhatok innen a picsába, és csinálhatok, amit akarok. Mondjuk ez relatív.

Felkaptam fekete hátizsákom, hanyagul a vállamra dobtam, majd utam a nagy, kékkel lefestett kijárat felé vettem. Amint kiléptem az udvarra megcsapott a friss, hideg levegő, ami akkor kifejezetten jól esett. Hét órán keresztül, egy poros, oxigén hiányos teremben ücsörögni ...
- Hé, Liam! - szólított meg valaki, hátam mögül, mire én hátra kaptam fejem.
- Hello, Louis - köszöntöttem barátom, aki csatlakozott hozzám.
- Figyelj .... Van egy ajánlatom - szólalt meg néhány perc hallgatás után, mire rá kaptam tekintetem - Akarsz pénzt keresni?
- Hát, egy pici jól jönne - vontam meg a vállam - Miben sántikálsz, Tomlinson?
- Pár haveromnak kéne egy ember. Megfizetik. Csak annyi az egész, hogy el kell vigyél egy csomagot. Teljesen veszélytelen az egész - hadarta, vadul gesztikulálva.
Elgondolkodtatott az ajánlat. Mi van, ha nem teljesen biztonságos? Ha mondjuk füvet, vagy fegyvert akarnak velem csempésztetni? Akkor engem fognak sittre vágni, nem őket.
Mély levegőt vettem, majd felhúztam pulcsim cipzárját, hogy azzal is nyerjek egy kis időt. Egyik felem őrjöng, hogy fogadjam el, mert kell a lóvé, a másik, a pici Liam, glóriával a fején azt kántálja, hogy nem szabad, veszélyes lehet.
- Elgondolkodom rajta, oké? - néztem barátomra, aki nagyot bólintott.
- Akkor meg is mondom nekik. Csá! - intett egyet, majd el is sietett az udvarnak egy eldugott részébe. Szememmel követtem, minden egyes lépését, így láthattam, hogy megáll egy háromfős társaság mellett.
Biztosan nem ide járnak. Ide nem vesznek fel ilyen fazonokat. Tetoválások, fültágító, cigi ... Vérbeli punkok. A hideg ráz az ilyenektől, de komolyan. Nem értem, hogy miért jó az, ha átlövetik a képüket, és szétbasszák a tüdejüket a nikotinnal.
Gyorsan szemügyre vettem a társaságot. Mind ugyan olyan volt: kitetovált, és látszólag laza.
De az egyiken megakadt a szemem. Fekete haja égnek állt, jobb, és bal karja tele volt tetoválva, mindenféle színes motívumokkal, száját, és orrát piercing díszítette.
Éreztem, ahogy a vérkeringésem felgyorsul, és ennek köszönhetően hallhattam a szívem dobogását a fülemben. Még sosem váltott ki belőlem ilyen reakciókat senki.
Nagy levegőt vettem, megráztam fejem, hogy elhessegessem gondolataim, majd elindultam a szobám felé.